Zajlik az EU-csúcs Brüsszelben, de Magyarország ma sem szavazza meg az Ukrajnának szánt 500 millió eurós katonai támogatást. El is vetették a tanácskozáson a közös konklúziókból – azaz a 27-ek “megállapodásából” – az uniós Békekeret keretein belüli „a 8. segélyintézkedések gyors elfogadását” szorgalmazó sort – írta meg a Politico. A cikk szerint – “Orbán azt szeretné, hogy Ukrajna tárgyaljon a katonai támogatásért” – azonban magyar vonatkozásban valamilyen enyhülés/elmozdulás jöhet az Ukrajnának szánt, közös EU-s 500 millió eurós támogatást terén.
Orbán: “Várjuk az ukrán delegációt Budapestre”
A Politico szerint ugyanis Orbán Viktor “alkumódban” azt mondta az EU-csúcson:
“Várjuk az ukrán delegációt Budapestre, hogy erről tárgyaljunk. Nyitottak vagyunk és készek vagyunk az alkura“.
Jegyezzük meg: a miniszterelnök most Brüsszelben ezzel mindössze megerősítette a magyar kormány korábbi álláspontját, ami az OTP-t érintő ukrán szankciós listához kötötte a magyar “igent” az 500 millió eurós Ukrajnának adandó EU-s támogatás utalását illetően. Szijjártó Péter október elején az ATV kérdésére már bejelentette – miután Kijev levette a háborús szponzorok listájáról az OTP-t -, hogy várják az ukrán delegációt Budapestre. A magyar kormány ugyanis írásos garanciákat kér az ukránoktól, hogy nem teszik fel többé ilyen szégyenlistára az OTP-t – egy másik ukrán listáról pedig “leveszik az OTP oroszországi entitását és négy OTP-vezetőt”.
Még 100 milliárd euró, ebből Ukrajnának 50 milliárd? Olaf Scholz átcsoportosítana…
A Politico azt is megírta a mostani EU-csúcs kapcsán: Olaf Scholz német kancellár szerint
többet lehetne tenni a meglévő uniós költségvetési pénzek átcsoportosításával, “ahelyett, hogy maguktól az országoktól kérnék, hogy 66 milliárd eurót köhögjenek ki többek között a Kijevnek nyújtott katonai támogatásra”.
“Brüsszeli pénznyelők“ – Jön a nemzeti konzultáció
Ma a brüsszeli EU-csúcson, az uniós 7 éves költségvetés kerettervének a 100 milliárdos módosítása van napirenden, benne az Ukrajnának szánt 50 milliárddal. Orbán Viktor tegnap is világossá tette és ma reggel a Kossuth Rádiós, Brüsszelben felvett interjújában is: a magyar kormány ezt nem támogatja.
A miniszterelnök az interjúban bejelentette, hogy 10-11 „komoly kérdésben” jön a nemzeti konzultáció.
„Megforgattuk a bürokratákat, hogy mondjanak számokat, és kiderült, hogy ez nem 60, hanem 100 milliárd, a tagállamok ezt dobják össze” – mondta a miniszterelnök közös EU-s büdzsé módosításáról, “brüsszeli pénznyelőkről” beszélve.
Arról itt írtunk, hogy a 100 milliárdot mire szeretné pluszban fordítani Brüsszel.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság javaslatában szerepel az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró mellett 4 évre szólóan 1,9 milliárd euró béremelésekre: azoknak a brüsszeli, strasbourgi alkalmazottaknak – biztonsági őrök, takarítók, vendéglátóipari személyzet – akikre a belga vagy a luxemburgi törvények vonatkoznak. és akik fizetésének egy bonyolult egyenlet alapján követnie kell az inflációt. De ebből a tételből a megemelkedett rezsi- és adminisztratív költségeket is biztosítanák.
A módosított 7 éves EU büdzsében Ursula von der Leyenék plusz 2 milliárd eurót a határvédelemre költenének.
Orbán Viktor ma reggel kijelentette az EU-s költségvetés módosításáról:
kidolgozatlannak, komoly tárgyalásra alkalmatlannak minősítették az előterjesztés. Azt “vissza is dobtuk, a Bizottság jöjjön elő új javaslattal. De nagy csata volt, különösen az ukrán ügyben”.
Ukrajna újabb 50 milliárd eurós támogatásáról Orbán Viktor úgy fogalmazott: azt, hogy Európa bírja-e a jövőben pénzügyileg, nem tudja.
“De hogy Magyarország se nem bírja, se nem akarja bírni, abban biztos vagyok” – jelentette ki a miniszterelnök.
A 13 milliárd eurós tét ugyanakkor ott lebeg. A Financial Times írta meg korábban, hogy Magyarország november végéig hozzájuthat 13 milliárd eurós EU-s forráshoz, ha “megszavazná” végül Orbán Viktor az EU-s büdzsé módosítását; az “alku” az Ursula von der Leyen vezette Bizottság és Orbán Viktorék között ez lenne. Ezt Navracsics Tibor és Gulyás Gergely is visszautasították, és a “dealt” Vera Jourova uniós biztos, bizottsági alelnök is cáfolta – ennek ellenére tartja magát. Decemberben még lesz uniós csúcs, akkor talán döntés születhet.
A Reuters szerint mindenesetre a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel azt mondta: nem lehetnek “Orbán túszai”, más megoldást kell találni.
A terrorizmustól a többségi álláspont került az EU-csúcs “következtetéseibe”
Az Európai Tanács következtetéseinek a terrorizmusról szóló bekezdését változatlanul hagyták – közölte két diplomata a Politico-val. Két másik diplomata szerint Svédország a terrorizmus és a migráció közötti kapcsolat szorosabbra fűzésére törekedett a brüsszeli támadást követően, amikor egy illegális tunéziai migráns megölt két svéd futballmeccsre érkező állampolgárt, Portugália és Luxemburg ezt elutasították.
A vitát jól ismerő tisztviselő szerint Belgium pontosítást kért az utolsó mondatban, és azt javasolta, hogy a „harmadik országokkal való szoros együttműködést” helyettesítsék az „átfogó partnerség kialakítása harmadik országokkal a kölcsönös előnyök területén” kitétellel. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azonban elutasította a javasolt változtatást – írta a Politico.